A magyar népesség folyamatosan csökken. Ha ez így megy tovább, a magyarok el fognak fogyni - figyelmeztetett nemrégiben Orbán Viktor. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a kormány idén több új családtámogató intézkedésről döntött és nagy bejelentésekre készül 2019-ben is. Azt is tudjuk, hogy ezeknek keresi a helyet a költségvetésben, és amit talál, ki is használja.
A Teslával őrülten izgalmas éven van túl Elon Musk és csapata, amely során bebizonyították, képesek rohamléptekben ledolgozni évszázados hátrányukat az autógyártásban úgy, hogy a világon elsőként pénzt is keresnek tisztán elektromos autóikkal. Igazi áttöréséről viszont majd csak akkor beszélhetünk, ha valóban sikerül szélesebb tömegek számára is elérhetővé tenniük az elektromos autózást úgy, hogy tartósan nyereséges tud maradni a vállalat. A sokasodó kihívásokat látva bátran kijelenthetjük, alaposan fel van adva a lecke 2019-re is.
Az idei gazdasági események közül az egyik legfontosabb a választások utáni kormányzati elképzelések meghirdetése volt. A vízió szerint 2030-ig egy olyan gazdaságstratégia mentén kell haladnia az országnak, amely Európa fejlett országai közé vezet minket. A részletekről azonban egyelőre nagyon keveset tudni, a versenyképességi fordulathoz szükséges program megírása akadozik.
A bitcoin 2017-ben valósággal szárnyalt, a kriptodeviza árfolyama tavaly még a 20 000 dolláros szintet ostromolta, bár a piaci szereplők alapvetően megosztottak voltak a bitcoinnal kapcsolatban, az elemzők egy része továbbra is jelentős emelkedést várt a kriptodevizától. Az idei év azonban drasztikus fordulatot hozott, és a bitcoin az elmúlt néhány hónap folyamán értékének jelentős részét elvesztette, a kriptodeviza a tavalyi csúcsához képest 80 százalékot esett.
16 évvel ezelőtt, a technológiai lufi kidurranása után, amikor a Microsoft elvesztette a világ legnagyobb vállalata címet, nem sokan fogadtak volna rá, hogy egyszer vissza fogja tudni szerezni. A történelem azt mutatja, hogy ezt a címet csak ideig-óráig lehet birtokolni és általában nem lehet visszakerülni az élre. Az idő eljár az óriáscégek felett, a technológia változik, nincs második esély. Erre most rácfolt a Microsoft, amely idén lekörözte az Apple-t és visszaszerezte a rég elvesztett koronát. Utoljára 2002 volt az az év, amit a Microsoft úgy zárt, mint a világ legnagyobb vállalata.
13, 19, 23, 28, 36. Ezek nem a heti lottószámok, hanem néhány részvényindex, a német DAX, az amerikai S&P 500, a magyar BUX, az indiai Sensex és a kínai Hang Seng idei árfolyam-elmozdulása százalékban. Ezek a számok is jól mutatják, hogy jó éve volt idén a részvénypiacoknak, több rekord is megdőlt a világ tőzsdéin, és ha hiszünk a stratégáknak, a részvénypiaci szárnyalásnak még nincs vége.
Trónfosztás történt idén: már nem Bill Gates a világ leggazdagabb embere. A kis garázscégből mesés módon meggazdagodó Microsoft-alapítót egy másik, nagyon hasonló sztorival dúsgazdaggá váló ember taszította le az élről: Jeff Bezos, az Amazon alapítója és nagytulajdonosa.
Az idei év talán egyik legizgalmasabb témája a bitcoin volt, amely 2017-ben már végérvenyesen elhagyta azt a fázist, amikor még csak a "geek-ek" és a korai innovátorok játékszere volt, mára már emberek millió figyelik napi szinten, és kapkodják a fejüket a hatalmas árfolyammozgások láttán. Korábban már foglalkoztunk mélyebben a bitcoin mögött álló technológiával, az azzal kapcsolatos újításokkal, elmélkedtünk arról, hogy vajon a bitcoin mennyire tekinthető a hagyományos értelemben vett pénznek, de írtunk arról is, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy "rátaláljunk" a kriptopénzekre. Most összeszedtük, hogy milyen fontosabb mérföldköveket lépett át az idén a szuperpénz, illetve az érdekes bitcoinnal kapcsolatos sztorikból is szemezgettünk az elmúlt egy évből.
Bankbetéten még bukni is lehet, az állampapírhozam egy vicc, jó lenne évente legalább 10-20 százalékot keresni, de a pénzt megduplázni, na az lenne az igazi! Vagy meghatvanszorozni? Aki jól választott idén befektetőtársat, és Mészáros Lőrinccel kötötte össze a jövőjét, annak idén ez is sikerült.
Növekvő építőipari munkaerőhiány, rekordalacsony hitelkamatok, a lakásáfa körüli bizonytalanság és tovább folytatódó áremelkedés jellemezte 2017-ben a hazai lakáspiacot, év vége előtt egy hónappal pedig bemutatták az eddigi legdrágább lakásprojektet, ahol egyes lakások négyzetméterára közelíti a 3 millió forintot. Az egyre merészebb árak ellenére viszont a vásárlók idén sem tűntek el, sőt kis mértékben nőtt is a számuk. Hogy mi magyarázza az égbe szökő árakat azt a befektetők, az építőipar és az Airbnb szerepén keresztül néztük meg.
A Tesla akkorát gurított azzal, hogy határidőben megkezdte az elmúlt 100 év legjelentősebb modelljének gyártását, hogy már júniusban biztosak lehettünk abban, hogy ennél nagyobb sztori nem lesz idén a járműiparban. A Model 3 gyártásának exponenciális felfuttatása viszont elmaradt és nyilvánvalóvá váltlt, hogy az amerikaiak egyelőre képtelenek a tömegtermelésre. Ez viszont komoly probléma, ha Elon Musk és csapata nem tudja hamarosan megoldani a kialakult helyzetet, magukra húzhatják a konkurens gyártókat és elfogyhat a befektetők vállalatba vetett végtelen hite is.
Először márciusban fordult elő az, hogy Magyarország negatív kamattal tudott eladni állampapírt, vagyis gyakorlatilag a befektetők fizettek azért, hogy hitelt adjanak a magyar államnak. Októberre az MNB újabb lépéseinek köszönhetően pedig már az egyéves kincstárjegyeket is negatív hozam mellett sikerült értékesíteni.
Idén robbantak a bérek, de ez nem oldotta meg a magyar gazdaság legnagyobb problémáját, a munkaerőhiányt. A legfrissebb adatok alapján látható, hogy soha nem látott magasságba emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya, és várhatóan a következő évben is velünk marad ez a probléma. A munkavállalók annak örülhetnek, hogy a bérek további, erőteljes növekedése várható, a munkaadók viszont bosszankodhatnak, mert komoly fejfájást - és a termelésnövekedés korlátja - okoz számukra az egyre több üres állás.
A jegybank és a piac is 3,9%-os növekedést vár a magyar gazdaságtól az év egészére. Ekkora dinamikára az elmúlt évtizedben csak egyszer volt példa, indokolt tehát az év végi pezsgőbontás. A ritkán látott számok elsősorban azoknak a magyar cégeknek köszönhetők, amelyek a csúcsra járatott EU-forrásokból és/vagy a hosszú idő után először felpörgő banki hitelekből gazdálkodtak.
Hatalmas tévedésben vannak a kollégáim: szerintük idén a fintech boomnál fontosabb dolgok is történtek a világon és Magyarországon. Pedig a bankrendszert teljesen átalakító folyamatokról idén már nem csak kamu marketingszövegelés ment: a pénzügyi válság terhétől, a kormányzati korbács csapásaitól szabaduló bankok valódi, a mindennapokban is használható fintech megoldásokat vezettek be. Mobiltárcákat, online hiteleket, teljesen online számlanyitást, digitális aláírást, személyzet nélküli fiókot hozott Magyarországra a fintech forradalom. Mindeközben a bankok felkészültek a fintech cégek beengedésére, és készülnek egy rejtélyes új technológia, a blockchain alkalmazására és az azonnali átutalás bevezetésére is.
Donald Trump jött, látott, és minden ellenszél ellenére győzött az idei amerikai elnökválasztáson, amivel a 2016-os év egyik legnagyobb meglepetését okozta. Hogy mit tanulhattunk a győzelméből? A közvélemény-kutatók nem tévedhetetlenek, a csalódott nyugati középosztálybeliek többen vannak, mint gondolnánk, a befektetők pedig imádnak pánikolni, hogy utána ismét történelmi csúcsokra tépjék a piacokat. Röviden összeszedtük, hogy mit érdemes tudni a novemberi amerikai elnökválasztásról, illetve az utóhatásairól.
Az év első nagy tanulsága az volt, hogy ki lehet lépni önként az Európai Unióból. Vagy legalábbis lehet róla népszavazáson dönteni, hiszen egyelőre Nagy-Britannia esetében sem kezdődött el a gyakorlatban a Brexit folyamata. Az biztos, hogy a 2016-os év sokáig a júniusi brit népszavazásról lesz emlékezetes még akkor is, ha a konkrét tárgyalások csak jövőre kezdődnek meg.
2016 volt az az év, amikor végleg bebizonyosodott: újra kell gondolni mindazt, ami a világgazdaságban zajlik. És nem csak a válság miatt. A politikai elit kudarcát nem csak a válság után kialakuló növekedési csapda jelzi, hanem a jövedelemkülönbségek régebb óta tartó szélesedése, a globalizáció válsága, a kapitalista növekedési modell veszteseinek öntudatra ébredése, illetve az elégedetlenség politikai meglepetésekben történő megnyilvánulása is.
2016 a munkaerőhiány felszínre törésének éve volt, vagy legalábbis ez volt az az év, amikor a gazdaság összes szereplője, mind a kormány, mind a vállalkozások, mind a munkavállalók elkezdhették saját bőrükön érezni a munkaerőpiac feszesedését. Ez vezetett a novemberben megkötött bérmegállapodáshoz is, ami a várakozások szerint a következő két évben jelentősen meglódítja majd a bérnövekedést és serkenti a foglalkoztatottság bővülését.
A következő években alapjaiban szabályozhatják újra az európai energiapiacot, a változások drámai sebességgel zajlanak, Magyarország viszont szépen kitaposta az utat, hogy egy gigaméretű, orosz közreműködéssel megvalósítandó atomenergia beruházáshoz megszerezze Brüsszel jóváhagyását. Egy vizsgálatnál Brüsszel még nem mondta ki hivatalos ítéletét, sokan már lényegében biztosra veszik, hogy Paks II. átmegy az EU szűrőjén, ami a következő években a régióban és Nyugat-Európában egyaránt kiemelt téma lehet, különös tekintettel arra, hogy Bécs az esetleges pozitív döntést az Európai Bíróságon támadhatja meg.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
