Mindenben jók a magyarországi ingatlanpiaci mutatók, sokban jobbak is, mint sok más, térségbeli országé. Akkor miért mennek külföldre magyar ingatlanos cégek? Megnéztük a külpiacra lépésüket befolyásoló fontosabb tényezőket.
Egy eddig fájdalmasan hiányzó tőkepiaci szegmensbe, a vállalati kötvénypiacba lehelt életet a Magyar Nemzeti Bank az idén júliusban elindított Növekedési Kötvényprogrammal. A program nagy sikernek örvend, amit a 300 milliárdról ezen a héten 450 milliárdra emelt keretösszege is mutat. Ugyanakkor kritikák is érték a piacról, most ezeket sem hallgatjuk el.
A Forbes 2019-ben is összeszedte a kínai üzletemberek listáját, ami a 10 leggazdagabb kínait mutatja be. A listán szerepel e-kereskedelemmel foglalkozó cég vezetője, közösségi médiát üzemeltető üzletember, de az egészségügyi, az ingatlanpiaci és a mezőgazdasági szektor is reprezentálva van. Az egyedüli nő, aki már tavaly is felkerült a listára Yang Huiyan, aki 5-ként végzett a listán.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
Amivel Donald Trump megválasztása előtt, illetve elnökségének első évében csak fenyegetőzött, azt 2018-ban elkezdte a valóságba is átültetni: vámok kivetésével, illetve kereskedelmi partnereivel való nyílt konfrontációjával nekiment a globális kereskedelmi rendszer alapjainak, egy totális kereskedelmi háború szélére sodorva ezzel a világot. A konfliktus folyamatos mélyülésével párhuzamosan a tőzsdék is hullámvasútra kerültek. Ilyen az, amikor a világ két vezető gazdasági hatalma egymásnak esik.
Öt év masszív lakáspiaci emelkedés után már meg sem lepődünk azon, hogy egyre több belvárosi lakás négyzetméterára éri el az 1 millió forintos lélektani határt, ráadásul ez mostanra nemcsak az eladók optimista képzeletében jelenik meg, hanem egyre gyakrabban a vásárlói kereslettel is találkozik. Egyesek szerint már erősen közelítjük a piac tetejét, míg mások semmi akadályát nem látják a további töretlen áremelkedésnek. Az igazság valahol a kettő között lehet, éppen ezért megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak az árak, a kereslet, az új projektek vagy a hitelezés terén 2019-ben.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb hazai részvénypiaci sztorija, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus és Konzum csoport növekedése idén is folytatódott, lényeges különbség azonban, hogy míg 2017 az árfolyamok eszeveszett száguldásától vált igazán emlékezetessé, addig 2018 az építkezés éve volt a társaságoknál. Lezajlottak a meghirdetett tőkeemelési sorozatok és év végére eljutottunk odáig, hogy zöld utat kapott a két társaság összeolvadása. Ez a Budapesti Értéktőzsde fejlődéstörténetében is egyedülálló esemény nagy lehetőséget jelenthet a részvényesek számára is, hiszen az összeolvadással létrejövő új Opus méreténél és működésénél fogva vonzó célpontja lehet már a nemzetközi nagybefektetőknek is.
Rendszeres megtakarítás fix, akár 10% fölötti hozammal, betétbiztosítási védelemmel. Ugye, mennyire álomszerűen hangzik? Egészen október közepéig bárki befektethetett ilyen termékekbe, ha lakáscélja vagy lakáshitele volt. Nem csoda, hogy közfelháborodás fogadta a parlament október közepi döntését a lakás-takarékpénztári támogatás megszüntetéséről, de mára világossá vált, hogy a magyar öngondoskodás intézményének a felszámolása helyett annak alapos átalakítása az állam célja.
A magyar népesség folyamatosan csökken. Ha ez így megy tovább, a magyarok el fognak fogyni - figyelmeztetett nemrégiben Orbán Viktor. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a kormány idén több új családtámogató intézkedésről döntött és nagy bejelentésekre készül 2019-ben is. Azt is tudjuk, hogy ezeknek keresi a helyet a költségvetésben, és amit talál, ki is használja.
A Teslával őrülten izgalmas éven van túl Elon Musk és csapata, amely során bebizonyították, képesek rohamléptekben ledolgozni évszázados hátrányukat az autógyártásban úgy, hogy a világon elsőként pénzt is keresnek tisztán elektromos autóikkal. Igazi áttöréséről viszont majd csak akkor beszélhetünk, ha valóban sikerül szélesebb tömegek számára is elérhetővé tenniük az elektromos autózást úgy, hogy tartósan nyereséges tud maradni a vállalat. A sokasodó kihívásokat látva bátran kijelenthetjük, alaposan fel van adva a lecke 2019-re is.
Az idei gazdasági események közül az egyik legfontosabb a választások utáni kormányzati elképzelések meghirdetése volt. A vízió szerint 2030-ig egy olyan gazdaságstratégia mentén kell haladnia az országnak, amely Európa fejlett országai közé vezet minket. A részletekről azonban egyelőre nagyon keveset tudni, a versenyképességi fordulathoz szükséges program megírása akadozik.
A bitcoin 2017-ben valósággal szárnyalt, a kriptodeviza árfolyama tavaly még a 20 000 dolláros szintet ostromolta, bár a piaci szereplők alapvetően megosztottak voltak a bitcoinnal kapcsolatban, az elemzők egy része továbbra is jelentős emelkedést várt a kriptodevizától. Az idei év azonban drasztikus fordulatot hozott, és a bitcoin az elmúlt néhány hónap folyamán értékének jelentős részét elvesztette, a kriptodeviza a tavalyi csúcsához képest 80 százalékot esett.
16 évvel ezelőtt, a technológiai lufi kidurranása után, amikor a Microsoft elvesztette a világ legnagyobb vállalata címet, nem sokan fogadtak volna rá, hogy egyszer vissza fogja tudni szerezni. A történelem azt mutatja, hogy ezt a címet csak ideig-óráig lehet birtokolni és általában nem lehet visszakerülni az élre. Az idő eljár az óriáscégek felett, a technológia változik, nincs második esély. Erre most rácfolt a Microsoft, amely idén lekörözte az Apple-t és visszaszerezte a rég elvesztett koronát. Utoljára 2002 volt az az év, amit a Microsoft úgy zárt, mint a világ legnagyobb vállalata.
13, 19, 23, 28, 36. Ezek nem a heti lottószámok, hanem néhány részvényindex, a német DAX, az amerikai S&P 500, a magyar BUX, az indiai Sensex és a kínai Hang Seng idei árfolyam-elmozdulása százalékban. Ezek a számok is jól mutatják, hogy jó éve volt idén a részvénypiacoknak, több rekord is megdőlt a világ tőzsdéin, és ha hiszünk a stratégáknak, a részvénypiaci szárnyalásnak még nincs vége.
Trónfosztás történt idén: már nem Bill Gates a világ leggazdagabb embere. A kis garázscégből mesés módon meggazdagodó Microsoft-alapítót egy másik, nagyon hasonló sztorival dúsgazdaggá váló ember taszította le az élről: Jeff Bezos, az Amazon alapítója és nagytulajdonosa.
Az idei év talán egyik legizgalmasabb témája a bitcoin volt, amely 2017-ben már végérvenyesen elhagyta azt a fázist, amikor még csak a "geek-ek" és a korai innovátorok játékszere volt, mára már emberek millió figyelik napi szinten, és kapkodják a fejüket a hatalmas árfolyammozgások láttán. Korábban már foglalkoztunk mélyebben a bitcoin mögött álló technológiával, az azzal kapcsolatos újításokkal, elmélkedtünk arról, hogy vajon a bitcoin mennyire tekinthető a hagyományos értelemben vett pénznek, de írtunk arról is, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy "rátaláljunk" a kriptopénzekre. Most összeszedtük, hogy milyen fontosabb mérföldköveket lépett át az idén a szuperpénz, illetve az érdekes bitcoinnal kapcsolatos sztorikból is szemezgettünk az elmúlt egy évből.
Bankbetéten még bukni is lehet, az állampapírhozam egy vicc, jó lenne évente legalább 10-20 százalékot keresni, de a pénzt megduplázni, na az lenne az igazi! Vagy meghatvanszorozni? Aki jól választott idén befektetőtársat, és Mészáros Lőrinccel kötötte össze a jövőjét, annak idén ez is sikerült.
Növekvő építőipari munkaerőhiány, rekordalacsony hitelkamatok, a lakásáfa körüli bizonytalanság és tovább folytatódó áremelkedés jellemezte 2017-ben a hazai lakáspiacot, év vége előtt egy hónappal pedig bemutatták az eddigi legdrágább lakásprojektet, ahol egyes lakások négyzetméterára közelíti a 3 millió forintot. Az egyre merészebb árak ellenére viszont a vásárlók idén sem tűntek el, sőt kis mértékben nőtt is a számuk. Hogy mi magyarázza az égbe szökő árakat azt a befektetők, az építőipar és az Airbnb szerepén keresztül néztük meg.
A Tesla akkorát gurított azzal, hogy határidőben megkezdte az elmúlt 100 év legjelentősebb modelljének gyártását, hogy már júniusban biztosak lehettünk abban, hogy ennél nagyobb sztori nem lesz idén a járműiparban. A Model 3 gyártásának exponenciális felfuttatása viszont elmaradt és nyilvánvalóvá váltlt, hogy az amerikaiak egyelőre képtelenek a tömegtermelésre. Ez viszont komoly probléma, ha Elon Musk és csapata nem tudja hamarosan megoldani a kialakult helyzetet, magukra húzhatják a konkurens gyártókat és elfogyhat a befektetők vállalatba vetett végtelen hite is.
Először márciusban fordult elő az, hogy Magyarország negatív kamattal tudott eladni állampapírt, vagyis gyakorlatilag a befektetők fizettek azért, hogy hitelt adjanak a magyar államnak. Októberre az MNB újabb lépéseinek köszönhetően pedig már az egyéves kincstárjegyeket is negatív hozam mellett sikerült értékesíteni.
A piaci turbulencia közepette.
Felrúgták a megállapodást.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
